Jövőre már övék lesz az egész ház – gondoltam, amikor először körbenéztem a Parkl Kft. Arany János utcai központjában. A parkolós alkalmazás mögött álló startup a gangos, körfolyosós ház egyik lakásából indult, most már négy ingatlan az övék. Az egyiket még felújítják, a másikban már csak az ügyfélszolgálatos dolgozik, mellette a kilenc évvel ezelőtti tervek az alkalmazás dizájnjáról – akkor még Bupa néven. A házban Somogyi Zsolt, a Parkl alapítója vezetett körbe, és közben elmesélte a vállalkozás kilencéves történetét.

Szingapúrtól Veronáig

Somogyi Budán nőtt fel, egyházi gimnáziumba járt, édesapja mérnök, édesanyja tanár. Bár stabil értelmiségi-polgári háttere nyilvánvaló, története mégis tele van leágazásokkal. „Az érettségi után magamról kellett gondoskodnom, sokat utaztam, sok emberrel találkoztam, és a burok, amiben felnőttem, nagyon kitágult. Sokkal liberálisabb, nyitottabb, elfogadóbb és érdeklődőbb lettem 10 év alatt, ez az üzleti életben is megmutatkozik” – mondta az alapító.

A gimnázium után egy hajóépítő cégnél dolgozott, ahol versenyvitorlásokat gyártottak. A húszas éveiben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre (BME) járt, de a műszaki termékfejlesztés képzést már Szingapúrban fejezte be, 29 évesen. Úgy látta, gazdasági értelemben rettenetesen jól működnek az ázsiai országok, ez motiválta, hogy ott tanuljon. A munka mégis több gyakorlati tudást, rugalmasságot, ellenállóképességet adott neki a mindennapokhoz, mint az egyetemi képzés.

A gyakorlati tudás helyett az elmélet volt a nulladik lépés a milliárdos vállalkozás irányába. Az alapító saját bevallása szerint sokszor ábrándozik, így tett egy veronai kirándulás közben is. „A meleg kövön ültem egy operaelőadáson, azt hiszem, az Aida ment. A Colosseum bejáratánál láttam, hogy a szervezők parkolásgátlókat tettek ki, és arra gondoltam, milyen jó lenne, ha ezeket távolról lehetne irányítani. Az előadás előtt, amikor nem áll ott senki, ki kellene nyitni, és óránként 20 euróért oda lehetne parkolni” – mondta. A budapesti belvárosban is sok parkolóhely kihasználatlan volt, az irodaházak parkolói sok helyen üresen álltak, ezért eldöntötte, hogy készít egy alkalmazást, amivel az autósok ezeket megtalálják, majd fizetnek érte.

Amikor visszaért a szállására, egy jegyzetfüzetbe leírta az ötletet, ebből indult el a később Parkl névre átkeresztelt Bupa.

Somogyi Zsolt, a Parkl alapító-tulajdonosa. Forrás: Parkl

Cápák között a vacsoraasztalnál

Somogyinak volt gyakorlata abban, kikkel érdemes kapcsolatba lépni egy ilyen ötlettel. Gyerekként síversenyeken vett részt, huszonéves korában pedig edzőként is dolgozott. A síelni járó gyerekek tehetős, üzleti életben jártas szüleiből kialakult egy nagyobb baráti társaság. „Azt mondták: na, figyelj, Zsolt, ha csináltok egy jó üzleti tervet, akkor ebbe beszállunk. Mint a Cápák Közöttben, csak nem a tévében, hanem az esti bécsiszelet-eszegetés közben” – emlékezik vissza. Az alkalmazás vázát már 2015 szeptemberében lerajzolta, és az üzleti tervet is rövid idő alatt elkészítette.

Ez a vizuális késztetés közel tíz évvel később is megmaradt: Somogyi a beszélgetésünk közben is rajzolt, ábrázolta a cég mai szerkezetét. „Hazamentem a szüleimhez, elővettem a régi Lego-készletet, és felépítettem az egészet, hogy el tudjam magyarázni, hogyan működne. Gyártottam hozzá egy terepasztalt is” – mondta a kezdetekről.

2016 januárjában befektetőknek is előadta az ötletét: az Equilor elnöke, Gereben András; és az OTP vezérigazgató-helyettese, Wolf László az első befektetők között volt már abban az évben. Utóbbi – a BW-Invest Kft-n keresztül – 7 százalékban ma is tulajdonos.

Júniusra elkészült az alkalmazás, a nyilvánosság azonban csak 2017 áprilisában próbálhatta ki a Parklt. Addig a Vateráról rendeltek egy sorompót, azzal tesztelték a beléptetőrendszert, amelyet a parkolókba szántak. „Végtelen időt dolgoztunk, akár este és hajnalban is. 24 órában kellett csinálni. Ekkor még csak egy irodánk volt, alig fértünk el” – emlékezik vissza.

Egy közel kilenc éve működő céget lehet még startupnak nevezni? „A startup szerintem nem az, amikor a srácok babzsákon ülnek, és kódolnak. Az én definíciómban a startup egy olyan technológiai vállalkozás, ami az internet segítségével globálisan elérhető. Ilyen tekintetben startupnak gondolom magunkat: a tizenegy éves Bolt, vagy a tizenhat éves Uber ugyanígy működik a világ bármelyik pontján” – magyarázta.

Ezért is döntött amellett, hogy a kezdetben Bupa néven működő céget 2018-tól Parkl néven működteti tovább, amellyel rácsatlakoztak a Nemzeti Mobilfizetési Rendszerre is, és a közterületi parkolást már az egész országban lehet a Parkl segítségével fizetni.

A Parkl rendszere mélygarázsokban is elérhető. Forrás: Parkl

A 39 éves tulajdonost látva meglepő lehet, hogy a céget 2003-ban jegyezték be, de érthető a magyarázat: a pályázatok nem támogattak veszteséges cégeket, és az akkori könyvelőirodájuk szerint sem lett volna jó ötlet egy friss cég alapítása.

Botcsinálta vállalkozó vagyok, mindent kilenc-tíz éve tanultam meg. Korábban nem dolgoztam nagy multinál, ahol láthattam volna, hogyan működik a könyvelés, a bérszámfejtés, az üzleti tervezés

– mondja Somogyi. Ezért hallgatott a tanácsra, és megvett 1 forintért egy akkor már nem használt céget, a Novovect Kft-t.

Zöld rendszám, zöld út

A parkolós alkalmazás jó ötletnek tűnt, de Somogyi bevallja, nem működött, mert a kisebb társasházak, szállodák, parkolók még a működési költségeket sem termelték ki. 2018 októberében ezért elkezdték az elektromosautó-töltőket is becsatornázni a Parkl rendszerébe, azóta pedig az egész parkolási folyamatot digitalizálták.

„A járvány alatt lett nyilvánvaló, hogy az üzleti ügyfeleknek kell parkolási és mobilitási megoldást biztosítanunk. Ma már nagyvállalati ügyfeleknek és flottáiknak adunk teljes mobilitási szolgáltatást és okos beléptetést: kijelzőt, rendszámleolvasó rendszert, távvezérelhető sorompókat és foglalható töltőket telepítünk. Ezeket összekapcsoljuk az épület energetikai rendszerével, hogy mindig legyen áram, és mellé adunk egy mobilalkalmazást, amivel irodán belül és kívül lehet parkolni, tölteni az autót, illetve autópálya-matricát vásárolni” – magyarázta a bővülést az alapító.

Az üzleti modell átalakításának másik oka az volt, hogy a legtöbb nagyvállalat rövid idő alatt szinte teljesen átállt az elektromos autók vásárlására. Ezeknek olcsóbb az üzemeltetése, a nagyvállalatok számára fontos ESG-mutatót is befolyásolja, és az üzemanyag is kevesebbe kerül. Vannak olyan partnereik, ahol a több száz autóból álló flottát az év végéig teljesen elektromosra kell cserélniük.

„Korábban az irodaházak jellemzően 1-10 töltőt rendeltek, most már vannak olyan partnereink, akik 50-60 darabot is kérnek” – mondta a változásról Somogyi. Az elektromos autók megjelenése az otthoni munkavégzés visszaszorulásához is hozzájárult, hiszen azok a dolgozók is tudják az irodában tölteni az autóikat, akik otthon nem. Ez tehát profilba illett, hiszen az irodaházi parkolóhelyek optimalizálására is szükség volt.

Parkl-töltőkkel lehet találkozni például az IKEA, a Stop Shop, a Shopmark, vagy a Miskolc Plaza parkolóiban is. Jelenleg 1280 töltőfej van a rendszerükre kapcsolva, ezeknek körülbelül a fele érhető el nyilvánosan. A saját töltők száma viszont hamarosan már csak egy céges adat lesz a sok közül: június elejétől Európa szinte összes töltőjét, több mint 900 ezret csatlakoztatnak be az alkalmazásba. Magyarországon tehát az E.on, az MVM, a Mol és más elektromosautó-töltők is használhatók lesznek az appal.

A Parkl saját töltőhálózata 1280 töltőfejből áll, de hamarosan már nem csak ezeket lehet használni az alkalmazással. Forrás: Parkl

A cég saját töltőit ma már a Schneider Electric adja a Parkl szoftveréhez, de az együttműködés előtt nem volt egyszerű dolguk. Például, amikor először elkezdtek a GreenGo-val dolgozni, még az irodából kellett lehúzni a kábelt, és levinni az utcára a töltőt, hogy tesztelni tudják. Somogyi a raktárban egy okos kerékpártároló prototípusát is megmutatta, de alapvetően autós cégnek tartja a Parklt, ezért abból nem tervez tömeggyártást.

Varsó és Prága a következő lépés

A Parkl az utóbbi években vált ismerősen csengő névvé a magyar közlekedési szektorban. Az irodaházak, bevásárlóközpontok mellett szállodák, társasházak mélygarázsainak, és parkolóházaknak a digitalizálását is vállalták. A 2023-as évük legnagyobb projektje a Mol-torony mélygarázsának teljes parkoló-menedzsmentje, digitalizációja volt, és a városligeti Múzeum mélygarázzsal is őket bízták meg. Emellett együtt dolgoznak a Wing Zrt.-vel, az Futureallal, valamint az Erste Ingatlanalappal és az OTP ingatlanalapjával is. A CPI Hungary ingatlanfejlesztő 14 irodájának parkolási rendszerét is ők fejlesztették. Az óriáscégeket nem a hírnév miatt gyűjtögették, hanem azért, mert felismerték, hogy ezek a szereplők aktívak, és nagyon hasonlóan működnek a közép-európai piac minden országában.

„A közép-európai piac nagyon homogén. Sok ügyfelünk, például a CPI, vagy az Erste és az OTP ingatlanalapok portfóliószinten szerződtek velünk. Az a stratégiánk, hogy ezekben az országokban terjeszkedünk, elsőként a cseh és a lengyel piacon. A Wing lengyelországi leányvállalatának például nagyobb az ingatlanportfóliója, mint a magyarországinak” – mondta az alapító. A lengyelországi GTC ingatlanfejlesztővel is partnerek, Csehországban pedig a BMW globális beszerzési központja választotta a Parklt. „Van még tender Európában, ahol most futunk, az egyik legnagyobb varsói irodaház projektjéről most tárgyalunk” – tette hozzá.

A lengyelországi és csehországi számokról egyelőre nem beszél, de azt elmondta, hogy a terjeszkedés során egyértelműen a cégeknek szánt termékeket helyezik előtérbe: irodaházakkal, telephelyekkel tárgyalnak. Terveik szerint a cseh és a lengyel után a szlovák és a román piacon vetnék meg a lábukat.

A Hungária körúti Arena Corner irodaház, amely szintén a Parkl rendszerét használja. Forrás: Parkl

Profit: talán jövőre

A Parkl az idei évre tervezett 4,1 milliárd forintos árbevétellel és 40 fős munkaerő-bázisával akár egy érettebb kis- és középvállalkozás is lehetne, de egyelőre még egyik évét sem zárta plusz adózott eredménnyel, sőt, a tavalyi évben közel 395 millió forintos veszteséget termelt. Ez meghaladja az eddigi leginkább veszteséges év, a 2020-as hiány háromszorosát, sőt, az üzleti tervük szerint 2025 is mínuszos lesz.

Startupként azonban ez nem meglepő, a Lead Ventures kockázatitőke-befektető Enter Tomorrow Europe magántőkealapja így is 4 millió eurót (1,6 milliárd forintot) fektetett a cégbe, és ennek következtében a tulajdonosi struktúra is átalakult tavaly. A magántőkealap 51 százalékos többségi tulajdonossá vált.

A bevételi terv viszont nem csak ezért tűnik megalapozottnak. 2019 és 2024 között 22-szeresére növelték a bevételüket, a tavalyi 3,275 milliárd forint után idén reális esély van a 4 milliárd feletti adatra. Különösen úgy, hogy az idei legnagyobb projektjük egy nemzetközi multicég magyarországi telephelye. Ide 300 töltőpontot telepítettek, és arra számítanak, hogy több mint ezer ember fogja használni a szolgáltatást. Ezt a projektet egy nagy közműszolgáltatóval versenyezve nyerték meg, de a szerződés alapján még csak annyit mondhatnak, hogy egy, a magyar sajtóban is sokszor szereplő gyárról van szó.

„Az volt a befektetőnk célja, hogy erősen fejlesszünk. Idén nem csak az árbevételt, hanem a megújuló bevételeinket is növeljük. Ezek az irodaházi előfizetésekből, töltőüzemeltetési díjakból és SaaS-ból (szolgáltatásként nyújtott szoftverből) generált díjak tavaly 900 ezer eurót tettek ki. Idén 1,5 millió euró a cél, erre építjük fel az üzleti modellünket” – mondta Somogyi.

A cégektől 5 eurót kérnek parkolóhelyenként havonta, a töltőkért 30 eurót, az egyéb funkcióknak (például az adminisztrációnak) pedig akár több száz eurós havidíja is lehet. Magánszemélyeknek viszont a közterületi parkolásért 95 forintot kell fizetni alkalmanként.

A Parklnek ma már több mint 400 ezer egyéni regisztrált felhasználója van, közülük 40 ezren irodaházakban parkoló ügyfelek. Több mint ezer cég regisztrált a rendszerükbe, napi több tízezer tranzakciót bonyolítanak le a felületen keresztül.

Nem tartanak a sétálóutcáktól

Az otthoni munkavégzés és az online kereskedelem előretörése az elmúlt öt évben felbolygatta a kereskedelmiingatlan-piacot. A parkolós alkalmazás szempontjából azonban nem csak ez az érdekes tényező, hanem az is, hogy a népszerű szálláshelyek, bevásárlóközpontok környékei egyre több nagyvárosban autómentesek.

„A személyes véleményem, hogy a belvárosba ne járjunk autóval, támogatom a P+R parkolók építését is. Én a lehető legkevesebbet járok saját autóval, inkább gyalog, tömegközlekedéssel, rollerrel, taxival, vagy autómegosztó szolgáltatással közlekedem. A Lánchídon szoktam átjárni, ez a racionális döntés. Ha mégis autózom, akkor kizárólag elektromos autót használok. Ezt tartom a jövő útjának, és ebben látom a városi mobilitás fenntartható irányát is” – mondta a tulajdonos.

Az autómentes belvárosokra nem tekint üzleti fenyegetésként,

 hiszen ez csak annyit jelent, hogy az autók nem egy irodaházban, hanem egy P+R parkolóban fognak állni – ahol szintén helyet kell foglalni, és tölteni kell az elektromos autót.

A közép- és hosszútávú tervek alapján inkább tűnik startupnak a Parkl, mint érett vállalkozásnak: jelenleg az építkezés időszakában vannak, de nyitott szemmel járnak. Somogyi biztos abban, hogy egyelőre nincs itt az ideje az exitnek (a kockázati befektető tulajdonos kilépésének), úgy látja, ahhoz még meg kellene vetniük a lábukat a szlovák és a román piacon is.

Két-három éven belül reális cél lehet, amikor már látják, hogy itt van egy domináns lila játékos a kelet-közép-európai piacon

– mondta.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat alkalmazás autó cégportré elektromos autó-töltő equilor Lead Ventures mobilparkolás Prága SaaS vállalkozás Varsó Olvasson tovább a kategóriában