Iránban öt hónapja tartanak és egyelőre nem látszanak lanyhulni a rendszer elleni tömegtüntetések. Amióta szeptemberben Mahsa Amini kurd diáklány a kendőviselése miatti erkölcsrendészeti intézkedés közben meghalt, az egyetemi városokban folyamatosak a tiltakozások, a megmozdulásokban és a retorziók következtében már közel 500-an haltak meg. A 2009-es tüntetések óta ez a legnagyobb kihívás a rendszer ellen.
Bár kívülről kifejezetten veszélyesnek tűnik ilyen körülmények között a környékre utazni, egy magyar csoport éppen a leghektikusabb hetekben utazta körbe az országot. A G7 Podcastban Sajó Tamás művészettörténész-bloggerrel, a 15 nyelven beszéló és mégannyin olvasó, Iránba rendszeresen járó polihisztor utazóval, a perzsa kultúra mély ismerőjével beszélgettünk friss élményeiről, a tüntetésekről és a rendszer természetéről.
A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
Miközben a tüntetők az 1979-es iráni iszlám forradalom, Komeini ajatollah elnyomó rendszere ellen mennek az utcákra, jelszavuk pedig „A nőkért, az életért, a szabadságért”, a tiltakozások maguk is síita vallási mintákat követnek.
“A nagy társadalmi események prototípusok szerint történnek. Iránban 1500 éve működő paradigma szerint ugyanazt a forgatókönyvet követik a forradalmak és lázongások: a hatalom elköveti azt a hibát, hogy legyártja az első vértanúkat, belelő a tömegbe… és innentől már nem legitim a tömeg szemében”
– mondja a beszélgetésben Sajó Tamás utazó művészettörténész-blogger annak kapcsán, hogy miért is síita mártírok pózában ábrázolják a falragaszokon az áldozatokat. De vajon milyen viszonya van akkor a valláshoz és a sok tekintetben rájuk kényszerített hagyományhoz a fiatal tüntetőknek? És a síita iszlámból fakad-e egyáltalán az iszlamista iráni állameszme?
A beszélgetésből további vallástörténeti és társadalomlélektani meghatározottságok mellett kiderül, hogy
- Khomeini ajatollaj lényegében lenyúlta az 1979-es forradalmat, és közvetve az amerikaiaknak köszönhette a hatalma megszilárdítását;
- mit jelent a gyakorlatban az, hogy Irán egy teokrácia, és hogy működik a kettős hatalmi struktúra az országban;
- mi a háttere a baszidzsiknak, a rendszerhű motoros-bőrdzsekis munkásőröknek;
- hogy működik a mézesmadzag és a rugdosás kettős politikája;
- mik Iránban a szabadság kis körei;
- és miben hasonlítható a kádári államszocializmushoz az iráni rendszer.
Sajó Tamás posztjait, útjait, rendkívül izgalmas beszámolóit a Studiolum Facebook-oldalon és A Wang folyó versei blogon lehet figyelemmel kísérni, most különösen ajánljuk iráni tárgyú bejegyzéseit.
Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a megújult hírlevelünkre!
Podcast
A fejlődésük függ tőlük, ezért versengenek a diplomásokért a magyar települések
Miben jók, és miben fejlődhetnének az egyes magyar városok és falvak? A G7 Podcastban az Egyensúly Intézet új Településindexe kapcsán beszélgettünk erről.
Kimarad a nagy európai hadiipari fejlesztésekből Magyarország, és ennek jó oka van
Európában rég nem látott hadiipari fejlesztések zajlanak, de Magyarországon nincsenek olyan cégek, amelyek ebből igazán profitálni tudnának.
Egyszerre aggasztó és biztató a klímahelyzet – mi az oktatás szerepe?
Ha majd a fenntarthatóság tantárgyból tett érettségi is beszámítható lesz a felsőoktatási felvételibe, szélesebb körben fogják oktatni.
Fontos
Több pénzt kap külföldről a kormánymédia, mint a nem kormányközeli kiadók
A Szuverenitásvédelmi Hivatal büdzséje is többszöröse annak, mint amennyi külföldi támogatást a független média kap.
Csak két szakma előzi meg a politikusokat a fizetési listán
Az utóbbi öt évben a pilóták megelőzték a képviselőket, államtitkárokat és minisztereket. A szakorvosok előreléptek a negyedik helyre.
Tehetetlen a kormány, az árnyomás utat tör magának a gazdaságban
A kormány infláció elleni hadjárata nem hozza a várt eredményt, több szektorban is elkezdtek ritkulni az akciók, néhány bank a lakáshiteleknél szigorít.
